Mi az üzleti intelligencia? Miért vezetjük be?

Mi az üzleti intelligencia?

Az üzleti intelligencia olyan módszerek, fogalmak összessége, melyek a döntéshozás folyamatát javítják az tényalapú rendszerek (vezetői döntés támogatás, multi dimenziós adatmodellek, adatpiacok ) segítségével.

Miért vezetnek be a vállalatok üzleti intelligencia rendszereket?

Ahhoz, hogy megértsük mi is az az üzleti intelligencia először azt kell megértenünk, hogy miért vezetnek be a vállalatok üzleti intelligencia rendszereket.

Alapvetően üzleti intelligencia rendszereket azért vezetnek be a vállatok, hogy javítsanak a meglévő adataik elérhetőségén, azaz hogy könnyebben, gyorsabban, szélesebb körben hozzáférhessenek adataikhoz, úgy és olyan formában, ahogy a munkájukhoz szükségeltetik.

Az üzleti intelligencia rendszerek gyakran vezetői döntés támogató rendszerek szinonimájanak is nevezik.

 

Az üzleti intelligencia nem egyenlő az Excellel!

– Miért érezték szükségesnek egy teljesen új riporting rendszer bevezetését?
– Az elmúlt évek során nagyon megemelkedett a használatban lévő riportjaink száma és hatalmasra nőtt az adatmennyiség, amit riportozni szándékoztunk. Ráadásul a riportjaink egy része Excelben készült – az ERP rendszerből kinyert adatok további feldolgozásával – így nálunk is megjelentek az Excel alapú riportozás tipikus problémái. Átláthatatlan adathalmaz táblák, tele függvényekkel, makrókkal; követhetetlen verziók, frissítések, javítások. Azzal szembesültünk, hogy a riportjaink előállítása egyre bonyolultabb és egyre több időt vesz igénybe, a megbízhatóságuk és a pontosságuk ezzel szemben egyre csökkent. A tranzakcionális rendszerben is elérte néhány riportunk azt a határt, hogy több óráig futottak vagy nem tudtak lefutni. ” – Fajcsi Róbert – Computerworld, 2015

Hol végződik az excel áttekinthetőségének a határa? Hatalmas méretű egymásra hivatkozó excel fájl gyűjteményekkel találkozom munkám során. Alapvetően valószinüleg ezek az állományok egy-két funkcióra jöttek létre, majd az “evolúció” a használhatóság határára juttatta őket.
Mi is gond ezzel? Ha például egy kiinduló helyen módosítunk egy adatot, vajon tudjuk, hogy hol és hogyan kell frissítenünk? A kézi módosításoknak amúgy is magas a hiba aránya. Bízhatunk-e benne, hogy minden fájlon végig fog menni a frissítés?
Dokumentáltság többnyire hagy kívánni valót maga után, ezért az első új munkatárs, akire rábízzuk a feladatot, véletlenül bebizonyítja, hogy itt bizony van hibalehetőség bőven és tönkretehet dolgokat.
Mindig vannak önjelölt adatbajnokok. Gyakran nagyon ügyesek, szinte mindenre gondolnak és autodidakta módon beletanulnak a szakmába. Csak az excel sem alkalmas mindenre és idővel korlátok is megjelennek és igy nagyon túl lehet komplikálni dolgokat. Ha veszélyes vizeken járunk, inkább forduljunk szakemberhez, keressünk más megoldást.
Mi a megoldás, ha magunkra ismertünk:
– Dokumentáljuk a rendszerünket amennyire csak lehetséges.
– Hívjunk üzleti intelligencia fejlesztésben járatos szakembert.

Forrás: https://computerworld.hu/uzlet/riporthegyek-helyett-uzleti-intelligencia-167102.html

Üzleti intelligencia = magas megtérülés!

Üzleti éleslátás

A felhasználók azt gondolhatják, hogy a szoftverszállítók túlzott felhajtást gerjesztenek az üzleti éleslátás, mint az üzleti intelligencia megoldások egyik legnagyobb előnye körül. A legmagasabb megtérüléssel rendelkező analitikai bevezetések legnagyobb hozzáadott értéke az, hogy megfelelő közelségbe hozták az adatokat a döntéshozókhoz, ezáltal lehetőséget teremtve számukra, hogy új lehetőségeket találjanak a bevételek növeléséhez és a költségek csökkentéséhez.

Az analitikai megoldások alapvetően három területen növelik az üzleti éleslátást:

  • Bevételek: minél többet tudnak a vezetők arról, hogy az ügyfeleik mit és miért vásárolnak, annál jobban képesek gyorsítani az értékesítési ciklust, előmozdítani a keresztértékesítéseket és maximalizálni az árakat.
  • Fedezet: mivel részletes adatokat tudnak szolgáltatni az eladott termékekhez kapcsolódó költségekről, az analitikus alkalmazások segítenek azonosítani a döntéshozók számára a legmagasabb fedezettel rendelkező termékeket, hogy a megfelelő termékekre tudják helyezni a hangsúlyt, ezáltal pedig emelni a cégszintű profitot.
  • Költségek: a működési költségek szintén fontosak, hiszen minél több költségcenter vagy üzletág vezetője ismeri meg részletesen a működési költségeit egy üzleti intelligencia bevezetés eredményeképp, annál hatékonyabban tudják csökkenteni a felesleges vagy alacsony hozamú kiadásokat.

Produktivitás

Habár a hatékonyabb döntéshozatal, valamint a fejlettebb bevétel- és költségelemzés a magas megtérülésű üzleti intelligencia bevezetések mozgatórugói, a produktivitás növelése szintén fontos. Az analitikai alkalmazások széleskörű rendelkezésre állásától függetlenül, a legtöbb vállalat továbbra is manuális riportolási, elemzési, tervezési és pénzügyi zárási folyamatokkal működik. Az egyik ok, amiért analitikai alkalmazások bevezetése olyan jövedelmező beruházás, az a képesség, hogy segítségükkel kiválthatók és részben vagy akár egészben automatizálhatók a manuális folyamatok az analitikában, ezzel felgyorsítva a döntéshozók elemzési folyamatait.

Az üzleti intelligencia mindenkié

Az üzleti intelligencia előnyei nem szektor vagy méret specifikusak. Az analitikai alkalmazások bevezetésén magas megtérülést realizáló vállalatok között megtalálhatók kormányhivatalok, szociális szolgáltatók, közhasznú társaságok és több iparág profitorientált vállalkozásai is.

PostgreSQL – Mint üzleti intelligencia adatbázis!

Amennyiben túl szeretnénk lépni a Oracle-Mssql pároson akkor üzlet intelligencia adatbázisunk számára nagyszerű alternatíva lehet a PostgreSQL nyílt forráskódú adatbáziskezelő.
Ez a gondolatmenet elsősorban kis és közepes vállalatok számára lehet hasznos, de nyilván a lehetőségek határát sok tényező meghatározza.
Az üzleti intelligencia alapja egy adatbáziskezelő ami véleményem szerint nagyon is lehet a PostgreSQL.

Főbb szempontok:

  • Szabványok támogatása elsősorban itt az SQL-re kell gondolni.
  • Külső adatforrások könnyű integrálása.
  • Egyszerű modellek használata (a csillag séma rendben van).
  • Denormalizált táblák.
  • A változások és dimenzió jellemzők időbeni követése.
  • Naptár táblák használata.

Ezeket a szempontokat a PostgreSQL maradéktalanul képes kielégíteni.

A PostgreSQL-ben az utóbbi időben több előre mutató adattárház tulajdonság
került olyanok, mint:

  • A PostgreSQL tökéletesen illeszthető a külső eszközökhöz, adatbányászati alkalmazásokhoz, OLAP kiszolgálóhoz, riportok és jelentések készíthetők belőle.
  • Bővíthető felhasználói adattípusokkal, tárolt eljárásokkal.
  • Az adatok elemzése, átalakítása, modellezése és továbbítása az adatbázison belül történhet.
  • Támogatott az táblaterek használata.
  • Támogatott a “with” és a analitikus SQL függvények használata.
  • Kiterjedt optimalizálási lehetőségeket biztosit a DBA-k számára.
  • A külső adatok betöltésre mind beépített, mind 3rd party eszközök használhatóak. Egyszerű a kapcsolat létrehozása az adatbázisok között.
  • Méret korlátai mind adatbázis (unlimited) mind tábla (32 TB) szinten messze felül múlják a hasonló konkurens termékeket.
  • Akár masszív párhuzamos feldolgozó (MPP) architektúra építhető kommersz hardver infrastruktúrán.
  •  OpenCL (GPU) támogatással növelhető a számításikapacitás.

Mind ezek vezettek ahhoz hogy olyan gyártok mint:

  • Amazon Redshift
  • IBM Puredata for Analytics (Netezza)
  • EMC Data Computing Appliance (GreenPlum)

PostgreSQL alapon fejlesztenek adatelemzési platformokat.

A kis és középvállalatok néhány TB-os adat igényének kielégítésére ebben az adatbázis-kezelőben költséghatékony alternatíva áll rendelkezésünkre.

ERP mint, üzleti intelligencia? Nem jó ötlet!

Az üzleti intelligencia (vezetői információs) rendszerekkel kapcsolatban gyakori kérdésként merül fel hogy a meglévő vállalatirányítási rendszer (ERP) miért nem felel meg erre a célja?

Az ERP rendszerekben több olyan funkcionalitás megtalálható (riportok, listák) amit vezetői információs rendszerek is biztosítanak de ez csak a felszín.

A ERP-ket alapvetően operatív feladatok elvégzésére tervezték (ügyfél adatok, számlázási és pénzügyi tranzakciók) , jellemzően nagy tranzakció számmal dolgoznak.

Ahhoz hogy a vezetői információs igényeket kiszolgáljuk nem ilyenre van szükségünk. Ezekben az adatoknak hosszabb időszakot kell átfognia és tárolnia a hozzátartozó minden változással együtt, valamint képesnek kell lenni különböző időpontbeli adatok lekérésére, összehasonlítására.

Az ERP rendszerek adatszerkezete és architektúra felépítése nem erre van tervezve, így ezek a vezetői információs funkciókat csak korlátozottan, kompromisszumok mellett képesek csak ellátni.

Ahhoz  hogy az vezetői információkat kitudjuk szolgálni már típusú adatbázis kezelési technikára van szükség.

Ezek az üzleti intelligencia rendszerek arra vannak tervezve hogy az adatkinyerést és megjelenítés gyorsan eltudjuk végezni jelentős adat mennyiség mellett is.

Vezetői információs problémák

Azt hogy miért vezet be egy vállalat vezetői információs rendszert azt az alábbi idézetek nagyon jól leírják:

„Megszűntessük az információt birtokló kiskirályok hatalmát! Végre hozzáférhessünk azokhoz az adatokhoz, amiket eddig kérni kellett! Akkor és amikor akarunk!”

„Mindjárt elérjük 15 milliárd forintos árbevételt és elegem van belőle, hogy még mindig ide-oda pakolgatjuk az adatokat, pedig már vettünk egy komoly vállalatirányítási rendszert is„

„Egyre több az ad-hoc lekérdezés, amelyet az adatszolgáltatók már nem tudnak kielégíteni”

„Egy kontroller problémája: az adatszolgáltatók vagy az adatgazdák nem feltétlenül a kérdésre adják meg a választ, ami miatt megnőnek a válaszidők”

A szükséges információ általában minden vállalatban rendelkezésre áll, de sajnos a informáciok vezetői elérése már problémákba ütközhet.

Ennek szervezetenként különbözö okai lehetnek. Talán a legfontosabb okok a formában  és a minőségben keresendők, vagy is az adat nincs olyan modon rendszerezve hogy az érthető legyen, ezért a vezetők mély ismeretek nélkül nem képesek azokat értelmezni.

A vezetői informaciós rendszerek elsődleges célja hogy a információkkal támogassák a menedszment, kontrolling, számvitel terület munkáját.

Az ilyen módon publikált információk alapján hatékonyabban képesek a vállalat teljesítményét befolyásoló döntések hozni és ezen keresztül növelni a hatékonyságot, valamint jobb rálátást, transzparenciát biztosit a minden területre.

Elsődlegesen ezért építünk a vezetői infomációs rendszereket.

 

Ki az Ön ügyfelei? – Mit is árul valójában?

Felmerültek már Önben az alábbi kérdések ügyfeleiddel, termékeiddel kapcsolatban?

– Kik az én valódi értékkel rendelkező ügyfeleim?
– Mi az amire az amire valóban szükségem van?
– Mely termékeim termelik a profitot valójában?
– Mely termékeket lenne célszerű kivezetni?

Egy cégen belül számtalan olyan adat gyűlik össze amit, vagy nem, vagy csak pontatlanul használnak fel. Az adatok jelentős részét nem kerül értelmezésre csak tárolásra.

A fenti kérdésekre ezen adatok más aspektusú értelmezése választ adhat.

Gondolkoztál már azon hogy ez hogyan lehetséges?

Ha segítégre van szükséged akkor keres nyugodtan.

Kezdjük az elején

Amikor blog írásra adom a fejem még nem tudtam mire vállalkozom. Nem igazán vagyok grafomán, de úgy gondolom hogy azt a tudást amit évek során összegyűjtöttem megszeretném osztani azokkal akiket érdekel.

Első sorban szakmai dolgokról szeretnék blogolni, üzleti intelligenciáról, adatpiacokról, adattárházakról, üzleti adatelemzésről.

Ez az amit általában a számvitel és kontrolling használ (risk és az aktuáriuson mellett) és a vezetők munkáját segíti.

Valamint alap felfogásként nagyon drága és csak a nagy cégek engedhetik meg.

Ezt a tévhitet szeretném alapjaiban felforgatni, mert szerintem nem így van.

De akkor mégis hogyan? Hamarosan megtudhatod.